Nazi Lauck NSDAP/AO Magyar Uj Rend 26 . . .

Nazi Lauck NSDAP/AO

ÚJ REND

Harcos Nemzetiszocialista Sajtóorgánum az NSDAP/AO Magyarnyelvü Kiadványa - Internet

No. 106/26 - tël 2000/2001 (111/112)

2000 (111). November 25, Berlin:

Akció Riport

S-Bahn állomás, Berlin-Schönefeld, kb. 8:30 délelött. Egy egész ezrednyi kopó, beleértve szakasznyi BGS-rendörrel (Bundesgrenzschutz), állig felfegyverezve, rohamkészültségben teljesen elszigetelte az állomást és környékét. Már emiatt is a feszültség jelei vibráltak a levegöben...

Közben folyamatosan érkeztek a résztvevök; busz, busz után érkezett és az NPD-s bajtársak egész Németország területéröl, még Frankfurt, Baden-Württemberg, Bajorország környékéröl is tették tiszteletüket, erösítést adva a berlini kamerádoknak.

A bajtársak üdvözölték egymást, sorokba rendezödtek és várták türelmesen a déli felvonulás megkezdését. Rövid idön belül az állomás "nacionalista kezekbe" került: bajtársaink négyfös csoportokban tartottak örjáratot a vastag rétegben zsarukkal körbevett térség és a felvonulók között; a rendörség amúgyis keményen bánt minden rendzavarási jelenséggel. Ennek egyik része volt a rengeteg korlátozás, betiltás és még alaposabb "ellenörzés": semmilyen jelvényt, zászlót nem engedtek (még a legális NPD/JN jelvényt sem!) a tüntetés idejére.

Hirtelen moraj ömlött végig a tömegen: a Fekete-Fehér-Vörös színü Birodalmi zászló, úgymint az NPD-zászló sem lenghet! Egy hivatalosan engedélyezett NPD-demonstráción! De ez csak az egyik hisztériás tiltakozás volt az rezsim részéröl. A továbbiakban jelszavak hangoztatását sem engedélyezték, olyant mint pl.: "Itt menetel a Nemzeti Ellenállás!"

A demonstráció szervezöi végül egyezséget kötöttek a brd rezsim szolgáival: a hivatalos nemzeti zászló (fekete-vörös-arany) felvonulhat, az a zászló, amely milliónyi német számára az elnyomást, terrort és a gyülöletet jelenti. Ennek ellenére a résztvevö bajtársak morálja és harckészsége töretlenséget mutatott, ez a "kis" megtorpanás nem szegte kedvüket! A demonstrációnak nagy jelentösége volt ezen a novemberi napon: itt mutattuk meg MI, hogy a balos zsidó-média hecc- és hisztériakampánya ellenére kitartunk az NPD mellett, a demokrácia és a szabadság mellett és, hogy a német állampolgárok döntö többsége megveti a gyilkoló/rabló/fosztogató/lincselö Schröder-söpredéket, az ú.n. "anti-fasisztákat".

Annak ellenére, hogy a felvonulás a Német Nemzeti Párt (NPD) szervezése volt, meg kell említeni, hogy bajtársak más nemzeti szervezetektöl, mint a National Resistance berkeiböl és külföldröl: Svájcból, Angliából, söt: Skandináviából is érkeztek! Együttesen mintegy 2.500 ember vonult fel.

Közben elérkezett a Nagy Óra: a felvonulás kezdete. A rendörség állig felfegyverzett rohamosztaga kiséretével a földalattin Berlin-Mitte állomásra mentünk. A Berlin-Ost állomáson újabb kamerádok szálltak fel a vonatra.

Megérkezésünk és sorokba rendezödésünk után az NPD vezetöje, Ugo Voigt, Horst Mahler, Per Lennart Aae, Holger Apfel és más regionális vezetök voltak soraink között, nem említve a bérfirkászokat a kampósorrú és kotondsapkás zsidó-média részéröl, akik minden lépésünket fotókameráikkal kísérve lestek valamilyen "világmegváltó" jelenetre...

Negyedóra elmúltával az elsö beszélö is megérkezett zászlókkal, fából készült kordon mögött és megafonnal a kezében. Még el sem kezdhette beszédét, máris rendkívüli közleményt ismertetett a rendezvény szószólója: engedélyezett ismét az NPD-zászló! Kiderült: a Schönefeld-i kopók hazudtak nekünk, megpróbálták szabotálni a felvonulásunkat a zsidó-bérencek! Megtorlásképpen mintegy ötszáz zászló emelkedett a megasba szinte percek alatt!

Majd Per Lennart Aae tartott egy gyors beszédet a jelenlegi német elnyomó rezsimröl, a nacionalisták elleni hisztériakampányról, amely hatalmas tapsot kapott a résztvevöktöl és némi eltorzult pofát a zsidó-média férgeitöl. A menetelés megindulhatott!

Az a tény, hogy a felvonulás a Birodalom fövárosában kapott teret, bizonyos aggodalmakra adott okot néhány bajtársunk között: mi lesz, ha a vártnál sokkal nagyobb radikális mini-terroristák (10-15 éves suhanckák) helyett a Berlin Antifa részegeseinek egész Németországból összevont komisszárjai nyílt vandalizmusba és terror-vadászatba kezdenek a védtelen civil lakosság ellen, mint tették Május 1-én? Jellemzöen a jelenlegi Schröder-söpredék "béke- és rendszeretetére": ugyanazokat az anarchistákat, gyújtogatókat, öregeket-veröket, gyerekeket-rúgdosókat és vandálokat ezúttal maga a brd-rezsim szervezte meg ellenünk, akiket elítélt még a balos sajtó is Májusban, hogy "szembeszálljanak a Nácikkal...." Thierse elvtárs még rádió-szózatot is intézett a nemzethez 1 nappal a demonstráció elött, mondván: "minden tiszteletreméltó állampolgárnak ellenállást KELL mutatnia a barnaingesek ellen és megzavarnia a Nácikat minden lehetö módon" Ami persze azt jelenti, hogy eröszakkal, összecsapással ér véget a békésen tervezett felvonulás. Az nevet igazán, aki a legvégén nevet, tartja a közmondás és a brd-Schröder-söpredéknek nem sikerült ezt a tüntetést (sem) felhasználnia az NPD ellen. A "Berlin Antifa" pedig ezúttal igazán nem tett ki magáért, pedig amnesztiát kapott mindenfajta terrorista akcióra a Schröderistáktól. A Thierse elvtárs által hadbahívott "50.000 antifasiszta elvtársból" azonban semmi sem lett - valamivel több, mint a mi létszámunk (kb. 3.000) schröder-söpredék jelent meg ellenünkben.

Egy ponton az antifások elszigetelt csoportját körbezártuk úgy, hogy segítségért kiabálásukat elnyomta a bajtársak Le a vörös söpredékkel!, vagy: Berlin német marad! ütemes ismételése. A legagresszívabb melákok részére kiadott néhány pofon után a kisfiúkat hagytuk futni - mi nacionalisták nem vagyunk gyerekverök...!

Eközben a menet az Alexanderplatz felé indult. Végigmeneteltünk az undorító nevü: "Straße der Pariser Kommune", majd bekanyarodtunk a bolsevizmus kergebirkájáról elnevezett "Karl-Marx-Allee" sugárútra. Mindkét helyen való áthaladásunk a vörös szemét feletti gyözelmet jelentette, hiszen nem tudták megakadályozni, hogy mi Nácik "szent helyeiket megszentségtelenítsük". Gyözelmünket azzal tetéztük, hogy bolsevik-ellenes jelszavakat kiáltoztunk, a fentieken kívül még "Tisztítsuk meg az utcákat a Nemzeti Ellenállás részére!" és az "Itt menetel az NPD!" Egy 14-15 éves fiúcska még a Marx "emlékmüvet" (pfújjj!) is "megvédelmezni" akarta, úgy, hogy arra felmászva várta kis ökleit összeszorítva a Nácikat... Még saját elvbarátai is csóválták a fejüket eme "merészség" láttán - mi egyszerüen kinevettük öt... (Magyar testvéreink Berlinben járván ne felejtsék el leróni "hódolatukat" Levy Mordochai szobrán... Ha fotók készülnének, mi publikáljuk!)

"Nem tilthatjátok be Németországot!", "Érveket, nem Tiltásokat!" Ezek voltak a legemlékezezetesebb jelszavak, amelyeket hallottunk a felvonulás során és amelyek a Schröder-diktatúra felé voltak irányítva. Mi domináltuk az utcákat és az "ellentüntetöknek" nevezett horda nem tehetett mást mint acceptálta a tényeket.

Sokkoló volt látni, hogy ezeknek a tizenéves kis suhancoknak a gondolatvilágában milyen hatalmas pusztítást végzett a brd/internacionalista cionbolsevik gyülöletpropaganda. Legtöbbjük azt sem tudta miért, milyen okból gyülöl minket, csak mert a szó: "Náci" az agymosás révén negatív érzelmeket táplált belé, azt a "belsö utasítást' követi, amelyet ez a marxista szabadkömüves propagandagépezet számára elöírt. A régi rend elbuktával azok, akik ezért a gyülölet-agymosásért felelösek kemény, nagyon kemény árat fognak fizetni...!

Ezek a kis kölykök folyton-folyvást "Dögölj meg Németország!" jelszavukat ordibálták felénk, amire mi "Öld a bolsevizmust!" jelszóval reagáltunk.

Kemény lépésekkel haladtunk célunk felé és kellemesen lepett meg mindannyiunkat az a tény, hogy mostmár nemcsak aktív bajtársaink, hanem bámészkodók, állampolgárok is közénk léptek. Ez megizzasztotta a zsidó-média firkászait, akik állandóan a "csökkenö tagság és érdeklödés" hazugságával bombázták a közvéleményt zúgsajtójukban.

Az egész demonstráció végsösoron békésen zajlott le, egészen eddig a pontig. Ahogy elértük az Alexanderplatz területét egy kisebb incidens történt: a balos, militáns "ántifasiszták" kiskölykökböl verbuvált "rohamosztagosai" petárdákat, majd üres üvegeket, köveket kezdtek hajígálni. Szinte másodpercek alatt a berlini rendörség vízágyúi megjelentek és erös vízsugárral "lezuhanyozták", elmosták a kis mosdatlan punk-anarchista-marxista patkánysereget, hogy zavartalanul folytathassuk felvonulásunkat. Harsány nevetéssel nyugtázták a bajtársak a látottakat, kiegészítve a "Még több zuhanyt!" biztatással.

Ellenségeink (úgy az utcákon, mint a Bundestagban és máshol) örjöngtek annak láttán, hogy nem szabadult el a pokol, nem lehetett az NPD-t és "Náci szimpatizánsait" okolni a vandalizmusért, terrorért, vérért, tehát végsösoron a már elöre megrendezett "betiltását" a pártnak kieszközölni - ezért mindössze csak néhányszáz méterre a menet befejezésétöl, a berlini rendörkapitány ("felsöbb" utasításra) leállíttatta a menetet és feloszlatást rendelt el, arra hivatkozással, hogy "nagy tömeg állja útunkat és ez alkalmatlanná teszi a rendörséget a személyi, állampolgári biztonság fenntartására". Ez persze megint blablabla volt, hiszen nem láttunk semmilyen "nagy tömeget" elöttünk (magunkat kivéve). Thierse apóka és elvtársai aggódtak egy esetleges németországi felkelés kiterjedésén, ezért jobbnak látták, ha ürügyet kerítenek a demonstráció azonnali megállítására, mielött a fejlemények a diktátorok ellen fordulnának...

A balos zsidó-média reagálásai közül számos hazugságot kell megemlítenünk. A másnapi "tudósításokban" a firkászok arról visongtak, hogy a "felvonulás hamar végetért", ami relativ azoknak, akik a rövidséget 3 órában mérik... Eddig tartott ugyanis a teljes felvonulás. A mintegy 20 perccel megrövidített menet végén, követtük a rendörség utasításait és a villámgyorsan rendelkezésünkre bocsátott különvonattal visszamentünk Berlin-Schönefelde-re. De nem hagytuk el a helyszínt egy "Visszajövünk!" és "Heil NPD!" kiáltás nélkül, meglengetve az NPD-s zászlajainkat az örjöngö kiskölykök felé.

A tüntetés teljes sikerrel zárult! Remélhetöleg ez egy nyitányt jelent az elkövetkezendö demonstrációk felé, egészen addig amig Németországot és a Német népet teljesen fel nem szabadítjuk elnyomói, vérszívói és terrorizálói alól! Az a tény, hogy a balos zsidó-sajtó semmit sem tudott felhozni ellenünk, csak prüszkölt, úszított és agitált a nacionalista erök ellen a töle megszokott elkeseredett hangnemben, arra a következtetésre ad okot, hogy a brd-schröderista klikknek komoly aggályai vannak a hatalmuk folytatását illetöen. Tény az is, hogy egy németországi (sikeres) felkelés, szabadságharc a többi európai nemzetnek is elhozná a várvavárt és megkésett felszabadulást, ahogy történt azon a januári napon 68 évvel ezelött...

A berlini demo - immáron az ötödik 2000-ben - csak a kezdete volt egy nagyobb szabású mozgalomnak! Mi kinnt leszünk az utcákon állandóan és szervezetten, törvényesen és megtörhetetlenül, amig a Nemzetiszocialista eszme gyözelme az egész világnak elhozza a régen elhangzott jelszót: TISZTÍTSUK MEG AZ UTCÁKAT A VÖRÖS MOCSOKTÓL!

Heil Hitler!

Joachim Peiper Utolsó Küzdelme

Joachim (Jochen) Peiper 1915. január 30-án született Berlinben. Apja is katonaként élte le az életét, igy a fiatal Jochen a katonás életet hamar megtanulta.

Jochen Peiper az elsöként lépett be Adolf Hitler Leibstandarte-SS egységébe. 1938-ban már Reichsführer-SS Heinrich Himmler szárnysegédje lett. A II. Világháború kitörésekor a 10. Leibstandarte-SS ezred parancsnoka lett Lengyelország, Hollandia, Belgium és Franciaország zsidó-bolsevik uralom alóli felszabadításáért vívott küzdelemben.

1941-ben Szovjet-Oroszországban a 3. Panzergrenadier ezred élén vett részt a sztálinista hordák szétverésében. Ezredével a bekerített Postel generális segítségére siet Kharkovnál és a szovjet horda teljes megsemmisítése révén eljut Podolskig. 1944 októberéig a Nyugati Fronton küzd a vérbajos kommunizmus ellen. Ugyanezen év decemberében a híres Sepp Dietrich 6. Páncélos Hadosztályának föparancsnoksága alatt az I. SS-Panzer Division parancsnokaként részt vesz a II. Világháború egyik legdöntöbb, legmegsemmisítöbb és leghosszabb tankcsatájában a híres Tigrisek élén az Ardennes-i páncéloscsatában (Emlékezzünk a "Halál 50 órája" címü filmre, amely az Ardennes-i csata elözményeit hüen tárgyalta).

Stavelot környékén a szovjet horda hirtelen bekerítette egységét. Peiper utasítást adott a kitörésre és a szovjet egyenruhába öltözött német katonák minden herce-hurca, szóváltás nélkül keresztülmasíroztak a szoros szovjet gyürün. A Führer a Lovagkereszt Aranyfokozatát adományozta Peipernek , amiért többszáz német katona életét mentette meg a biztos haláltól.

A háborús kalandok sora az ausztriai Bécsnél ért véget, ahol Jochen Peiper és hös katonái a kapituláció feltételeinek engedelmeskedve az amerikaiaknak átadták fegyvereiket.

A szovjetek Peiper kiadatását követelték, amit az angolszász megszállók teljesítettek is, tekintettel a szovjet térfélen koncentrált katonai aktivitása miatt. Azonban az átadást követöen a szovjet martalócok nem tudtak ellenállni Peiper azonnali bántalmazásának, ezt látva egy amerikai örnagy a genfi egyezményre hivatkozva megállíttatta a szovjet katonai jármüvet és visszavetette Peipert amerikai örizetbe. Nem sokkal késöbb - megtorlásként - egy "amerikai" egyenruhába öltözött kóserfi Peiper átszállítását eszközölte és megkezdödött ennek a kiváló katonának és német hösnek a megkínzatása, jobbára a bolsevizmus elleni elszánt küzdelme miatt.

Peiper kapitulációja után egységét a Zuffenhausen melletti gyüjtötáborba vitték. 400 emberét a Schwäbisch Hall táborba vitték Stuttgart mellett. Azt tudnunk kell, hogy Peiper egységében jobbára fiatal katonák voltak. Az életkor 16-tól 22-ig terjedt, a fiatalabbak önkéntesek voltak a Hitler Jugend egységeiböl. Az elsö transzport 72 elítéltjéböl 22 a 20. életévét sem érte el; ennek ellenére a kóserfiak által rendezett purim-ünnep vallatási tortúrája során valamennyiüket bestiálisan megkínozták és hamis vallomást csikartak ki belölük (javarészben ilyen kieröszakolt "vallomások" alapján üzemel a mai Holokamu Üzlet is)

Peiper egy ideál volt ezeknek a fiatal srácoknak, akik korán megtanulták a hazaszeretettel és keresztényi civilizáció védelmével járó nehézségeket és saját börükön érezhették az annyit emlegetett zsidó-kommunista vérszomjat.

Peiper egységét ezután a Birodalom által a homokosok, kommunisták részére fenntartott Dachau táborába vitték, ahol mindannyiukat egy megrendezett kirakatperben elítélték. Peipert kötéláltali halálra, 22 srácot életfogytiglanra, 8 személyt 20 évi, illetve 11 fiatalt 10 évi börtönre, ill. kényszermunkára ítéltek a bolsevizmus elleni szembeállásukért. Peiper halálbüntetését egy civil bíróság hatályon kívül helyezte és életfogytiglanra változtatta és az újabb bizonyítékok alapján a "háborús bünösség" vádját elejtette a Malmedy-i hadifoglyok ügyében.

11 év börtön után Peiper bajtárs visszanyerte szabadságát 1956 decemberében.

1957 januárjában a Frankfurt-i Porsche gyárban kezdett dolgozni. Zsidó ügynökök fogvicsorogtatva követelték elbocsátását. Ezután a Stuttgart-i Volkswagennél kapott elhelyezkedési lehetöséget, de onnan is elbocsátották a baloldali gyülölködök követelésére. Nem tartott sokáig amig Jochen rájött arra, hogy számára nincs sok lehetöség a kommunista kézre jutott Németországban, ezért családjával Franciaországba költözött. Franciaországi felszabadítási küzdelmei során jutott el a Langres Plateau környékére és szívéhez kötödött a hely nyugodtsága, csendessége, a Természet szinte megbontatlan egysége. A felszabadítás során egy francia német-barát nacionalistát is segített, akinek lehetöséget adott a föhadiszállás körüli munkák elvégzésére, mintsem egy katonai gyüjtötáborban való vegetálásra. A Német Birodalom és Franciaország közötti friss egyezmény lehetövé tette, hogy hadifoglyok kérésükre munkát vállaljanak Németországban. Ezen egyezmény alapján a hadifogoly Gauthier visszatérhetett hazájába a családjához. Gauthier soha sem felejtette ezt el Pipernek és amikor 1957-ben Peiper elhagyta Németországot, az egykori francia hadifogoly eladta neki a tulajdonában lévö vizimalmot és a hozzátartozó földet Travesben. Az ingatlan azonban igen rossz állapotban volt és Peipernek nem volt pénze a helyreállításra. Ezért az egykori SS-Obersturmbannführer Erwin Ketelhut anyagi segítségével helyreállították és müködöképessé tették a molnárságot. 1960-ban Peiper vett egy házat Spannplate mellett, elrejtve magasnövésü bokrok mögött, mintegy katonai objektum - itt élt Peiper 16 éven át...

1976. június 11-én Peiper a néhány kilométerre levö Vesoulba ment, hogy háziállatainak kerítéséhez drótot vegyen. Az eladó egy megrögzött kommúnista Paul Cacheux volt, aki Peiper akcentjéböl megállapította, hogy született német, ezért kiváncsiskodni kezdett, hogy mit csinált Peiper a háború alatt és járt azalatt az idö alatt Franciaországban is? Peiper elkövette azt a hibát, hogy csekkel fizetett, amelyen a neve és a címe is ott állt. Cacheux megvizsgálta a vörösök által összeállított "Barna Listát", amelyen az összes keresett német hazafi neve szerepelt. Az igy talált adatokat a kommúnista az "ellenálláshoz" továbbította. A vörös zúgsajtó, a kommúnizmus rákfenéjét szerte-köpködö L'Humanité június 22-én már igy cikkezett: "Mit Csinál Egy Náci Franciaországban?" A cikkíró - egy zsidó, természetesen - követelte Peiper azonnali kiutasítását Franciaországból. Röplapok jelentek meg Peiper képével, Náci egyenruhában Traves postaládáiban és "ismeretlen" kezek Peiper halálát követelö mázolmányokat festettek a falakra. "Ismeretlen" telefonálók a "francia nemzeti ünnep" július 14-ét "halála napjának" jósolták meg.

Július 13-án Jochen Peiper, rákbeteg feleségét Németországba küldte. Ömaga úgy gondolta, hogy házát, jószágait nem hagyja el, amig a helyzet nem nyugszik meg: attól tartott, hogy a kommúnista suhancok és támogatóik felgyújtanák, elpusztítanának minden kezük ügyébe kerülö élö-élettelen dolgot. Ketelhut javasolta, hogy költözzön át hozzá, de Peiper visszautasította: "Elég ha csak engem ölnek meg. Már éppen elegen estünk áldozatul ezeknek..."

Peiper ezután türelmesen várt. Ketelhut átadta neki a titokban megtartott Mauser puskáját. Ezt Peiper elfogadta. A házból jól meglehetett figyelni a Saone folyót. Este ˝11-kor zajt hallott: egy csapat kommúnista kapaszkodott fel a folyóparton. Peiper a levegöbe lött, hogy figyelmeztesse a betöröket. Egy nöi hang erre felszólította, hogy jöjjön ki. Peiper kinyitotta az ajtót, hogy szót váltsanak.

Ami ezután történt, azt csak gyanítani lehet az események megtörténtéböl; SS-Obersturmbannführer Jochen Peiper holttestét meggyalázva találták meg kb. 1 méterre összezsugorodva - kezei, lábai hiányoztak... A halál beálltát kb. éjjel 1 órára tették a nyomozást végzök. A ház leégett, a tetöszerkezett eröszakos áthatolás nyomait viselték (benzines-bomba?). Mi történt éjjel ˝12 és hajnali 1 óra között? Élt még Peiper,. amikor a vörösök megcsonkították? Testét benzinnel és motorolajjal öntötték le, az összezsugorodás a magas égési höfokra utal. Mit csináltak a vörös gyilkosok Peiper testrészeivel? Jóízüen elfogyasztották, családjaiknak feltálalták? A kommúnizmus mindig a kannibalizmus színében tetszelgett - ez a lehetöség nem is olyan távoli.

Erwin Ketelhut és Gauthier egyetértett abban, hogy egy olyan lovagias hös, úriember és aki oly sok halálos veszéllyel nézett szembe élete során, mint Peiper, nem ilyen halált érdemelt! A tüzre kiérkezett tüzoltók már nem tudtak segíteni Peiperen. A tüzoltóság a rendörség kérésére a folyópartot, úgymint a folyót is átkutatta az eltünt testrészek után, eredménytelenül. A rendörségi nyomozás 6 hónapig tartott. A bolsevistákat Vesoulból többször is kihallgatták, úgymint az "ellenállás" terroristáit is kérdöre fogták. Senki "nem tudott" semmit. Senkit nem tartóztattak le a gyilkosság gyanújával. Az elkövetök jólismertek a helybeliek számára, de félve a kommúnista terrortól és bosszúállástól, senki sem mer beszélni máig sem. Idén, július 13-ról 14-re virradóra egy tiltakozó virrasztást tartunk a Lovagkereszt birtokosáért, Jochen Peiperért, akinek bestiális meggyilkolását nem fogjuk elfelejteni és az elkövetök felelni fognak a tettükért!

SIEG HEIL!

Karácsonyi Történet

Számunkra talán egy kicsit nehéz megérteni, hogy a milliók által imádott Adolf Hitler miképpen vált még mint ismeretlen politikus a közelében élök bálványává. A valószínüleg eltünö, elhomályosuló idö el is feledtetné ezt, ha közeli életrajzírója ,Heinrich Hoffmann nem rögzítette volna le azt az esetet, amely Münchenben, 1923 Karácsonya elött történt.

Csak alig egy hónappal elötte, 16 bajtársunkat lötték agyon az Odeon Plazán a vörös mákonytól elbutított, félrevezetett kommúnista "hívök". A Mozgalom gyakorlatilag összeomlott a November 9-i puccs sikertelensége miatt; a kis Párt tagjai vagy halottak, vagy bujkálásra kényszerültek, vagy éppen, mint Adolf Hitler, börtönben ültek. A reménység szikrájának kipattanását követö apátia ismét visszazökkentette Németországot és népét a szociális káoszba, gazdasági összeomlásba és a folytatódó kommúnista néplázításba.

Ez volt a helyzet addig a bizonyos decemberig, 68 évvel ezelött...

"A Nemzetiszocialista Mozgalom müvészei a Karácsonyt tervezték megünnepelni a Blüte Kávéházban a Blütestraßen, egy tableau vivant-al, 'Adolf Hitler Börtönben' címmel.

Azt a feladatot kaptam, hogy találjak egy olyan embert, aki a legjobban hasonlít a Vezérre. Miután nagynehezen sikerült találnom egyet, megkérdeztem töle, hogy vállalná-e a 'tableau vivant' szerepét és ö igent mondott.

A Blüte Kávéház nagyterme tele lett emberekkel. A színpaddá alakított zenekari pulpitus elöl felgördült a függöny és a félig elsötétített színpadon egy börtöncella képe bontakozott ki. A kis rácsos ablak mögött hópelyhek hullottak. Az elötérben, a kis asztalnál, háttal a nézöknek egy ember ült. A háttérböl felcsendült a gyönyörü német Karácsonyi dal a 'Stille Nacht, Heilige Nacht'. Ahogy a megvilágítás erösödött, egy angyalka jött be a színpadra és gyertyákkal kivilágított karácsonyfát tett le óvatosan a magányos ember asztalára. A magányos ember lassan megfordult a nézösereg felé, amig tisztán kivehetövé vált: az ember nem más, mint Hitler! A megdöbbentö hasonlóság miatt sokan tényleg azt hitték, hogy a Führer van velük szemben.... Halk moraj ment végig a nézöseregen.

Ebben a pillanatban a fények kigyulladtak és láttam, hogy férfiak, nök, vegyesen könnyekkel a szemeikben zsebkendöik után kutatnak..."

Forrás: "Hitler Was My Friend" (Hitler A Barátom Volt). Heinrich Hoffmann,

Kiadó: Burke Co., London.

Mozgalmi Hírek

* Nazi Internet Rádió: Hetente változó programok (mp3s) angolul, németül és tavaly November óta franciául is. Látogasd meg a hálóoldalunkat: http://www.nazi-lauck-nsdapao.com további információkért!

* Jonni Hansen: Tavaly November 21-én Jonni Hansen a DNSB vezetöje megkezdte 18 hónapos börtönbüntetését (!), önvédelem miatt...! Bajtársak, küldjetek neki Magyarországról is együttérzö leveleket, képeslapokat! Címe: Jonni Hansen, #6592, Postboks 532. DK-3000. Helsengör, Dánia

* Molotov-Koktélokat dobtak dániai kommúnisták a DNSB föhadiszállására, de csak kisebb kárt okoztak. A rendörség két kommúnista bünözöt elöállított.

* Új Internet-Kiadványok: Francia fordításban került rá az NSDAP/AO hálóoldalára az AN INTRODUCTION TO THE NSDAP/AO: THE FIGHT GOES ON! címmel és orosz nyelvü fordításban az ADOLF HITLER QUOTATIONS, valamint az SS MAN AND THE QUESTION OF BLOOD kiadványok. Ezen a hálóoldalon már számos egyéb kiadvány olvasható német, angol, söt bolgár nyelven (THE JEWS AND BULGARIA) címen és szerbül (HORST WESSEL) is.

* Szerbia: Egy Horogkeresztes nyalókákkal végrehajtott propaganda-akció révén a szerb televízió több ízben is foglalkozott az NSDAP/AO-val, tavaly November 16 és 18 között. gratulálunk a szerb bajtársaknak!

* Kompjuter Játékok Betiltva! A marxista terrorban örjöngö német kormányzat gyerekes erösködésében a Náci Kompjuter Játékok betiltásán fáradozott, de csak azt érte el, hogy újabb untermenschen-náspángoló játékok kerültek fel az NSDAP/AO oldalára.

* Ingyen reklám! Tavaly Októberben a német sztálinista belügyminiszter (Schily) azzal vádolta az amerikai állampolgárokat, hogy "teljesen hamis képük van a szabadságról" és, hogy az USA kormányzat azonnal tiltsa be az NSDAP/AO honlapját. Az új jobboldali, konzervatív amerikai kormányzattal lesz csak igazán sok gondja a németországi marxista zsidó-diktaturának; az igazi patrióták nem türik el néhány kopasz, nemibeteg marxista nagyszájú höbörgését.

Október 6-án a legnagyobb kiadású német napilap a Bild Zeitung jelentetett meg gyülölködö fröcsögéseket az NSDAP/AO oldalán található kompjuter játékokról, amelynek következménye az lett, hogy az oldal napi látogatottsága megduplázódott. Még korábban, Szeptember 25-én a német hírmagazin a Focus tudósított a honlapról, meginterjúvolva a politikai rendörség egyik "fontos" értelmiségét, Rolf Peter Minniert, aki kiemelte: "... az NSDAP/AO weboldala új dimenziókat ér el a rasszista propaganda terjesztésében az Interneten keresztül".

* Gyilkossági Kísérlet? Minden bizonnyal! Egyik fiatal német bajtársunk, Axel Reitz a mentök révén került orvosi elsösegélynyújtó helyre, majd késöbb kórházba, mivel a cukorbeteg fiatalembernek a börtön kíberjei megtagadták a segítséget és az inzulin-injekció beadását. Az életét édesapja mentette meg, aki riasztotta a rendörséget és csak a beavatkozó policájok határozott fellépésére kerülhetett azonnali orvosi gondoskodás alá. Az eszméletlen állapotban lévö fiatal betegnek - mint a kórházi orvos megallapította - csak 30 perce volt a túlélésre. A fiatalember édesapja ügyvéd elé vitte a dolgot és a "kaptár" törvényes eljárás elé néz...

MEGRENDELÖLAP

( ) Ezúton szeretném megrendelni az NS Hírszolgálati újságot (ÚJ REND) magyar nyelven. Mellékelem a 6000 FT a következö 12 kiadásra.

( ) Ezúton szeretném megrendelni a THE NEW ORDER címü kiadványukat angol nyelven . Mellékelem az 10,000 FT a következö 12 kiadványra (Az USA és Kanada területén élök számára US$30.00).

( ) Ezúton szeretném megrendelni az NS-KAMPFRUF címü kiadványukat német nyelven. Mellékelem a 6000 FT a következö 12 kiadványra.

( ) Szeretnék az NSDAP/AO hivatalos támogatóinak sorába lépni. Ezennel megígérem, hogy havi részletekben 1000 FT megfelelö hozzájárulásomat rendszeresen és idöben küldöm. Belépési szándékomat jelezve itt küldöm az elsö 6000 FT, amely egyben az általam választott idegennyelvü publikációra való elöfizetésemet is magában foglalja.

( ) Szeretném az alábbi árucikkeket megrendelni. Mellékelten küldöm a TELJES ellenértéket:

Nevem:......................................................................................................................................

Címem:.................................................................................................................utca/út/köz stb.

................................................város..................................................H-..............irányítószám

Minden nagyobb fizetöeszközt elfogadunk, de csak papírjegyek formájában, úgymint Nemzetközi Money Order is. Sem fémpénzeket, sem ú.n. "postgiro" csekkeket nem tudunk beváltani.

NSDAP/AO, P.O.Box 6414, Lincoln, Nebraska 68506 USA

NSDAP/AO Magyar