Nazi Lauck NSDAP/AO Magyar House of Terror . . .

Nazi Lauck NSDAP/AO

A Kommunista Terror Háza

2002. Február 24-én, többezer magyar ember jelenlétében megnyitották a már régen esedékes "Terror Házát", amelyröl még a világsajtó is megemlékezett. Az új látványosságot Orbán Viktor, FIDESZ-es miniszterelnök avatta fel. A volt ÁVO-s épületet, Budapest VI. kerületének és Európa egyik legszebb sugárútjának hívott Andrássy úton építették, az 1867-es Kiegyezést követö lázas építkezési hullám során. Orbán beszédében kiemelte azt a tényt, amelyet kevés politikus mert ezidáig a száján kiejteni. Nevezetesen azt, hogy a judeó-bolsevizmusnak világméretekben 100 millió áldozata van 1917 óta, attól a sötét dátumtól kezdve, amikor a zsidó rabbi leszármazottjának (Marx) lidércnyomásos álma földi valósággá vált és az európai civilizáció, úgysmint a világegyetemes béke halálát jelentö iszonyatos, damokleszi kard jelent meg a kereszténység fölött: a júdaizmus!

Mózes megálmodott rémuralma lett földi valósággá a hatalmas cári Oroszországban, hiszen Vlagyimir Iljics Lenin, az anyja révén zsidó, örült kozmopolita pontról-pontra valósította meg a világhódítástól megrészegedett zsidóság célkitüzéseit. A zsidóságnak már régóta fájó pontja volt Nagy-Ororszország ez az erös, szívböl eredöen anti-szemita, mélyen vallásos ország. Nemcsak azért, mert dolgos, ámbár roppant egyszerü és iskolázatlan népe az orthodox vallást hüen és kitartóan követte, hanem mert a cári rendszer olyan kasztrendszert épített ki, amelyet a zsidóság képtelen volt áttörni, nem tudott oly könnyen befolyásolni, mint a többi európai országokban tette. Kapóra jött a zsidó lázítóknak, hogy az ország gazdaságilag rossz kezekben volt, ezért a bolsevista "ideológia" újszerünek és "felszabadítónak" tünt az egyszerü emberek között. A zsidóság a bolsevizmusban nem is igen hitt, csupán eszköznek használta arra, hogy átvegye a hatalmat és a saját komisszárjait ültesse a "gójim" (nem-zsidó) kormányzatok helyére."A keresztények legjobbikát kell, hogy megöljed...!" - utasítja a talmud a híveit és ez tökéletesen megvalósult az 1917-et követö európai kommunista puccsok során. Százával, ezrével végezték ki a "reakciósokat, burzsujokat, kulákokat, ellenforradalmárokat", akik a legtöbb esetben kiváló politikusok, katona-, illetve rendörtisztek és hivatalnokok voltak, de veszélyesek az új vörös "isten" létezésére. A lefejezett ország, kormányzat helyére - rivális nélkül - saját magukat ültették az elvtársak héberül kommunikáló tagjai. Az oroszországi eseményeket követöen, a Patyomkin páncélos lövései egy új, szomorú és galád korszak kezdetét jelentették, amely - sajnos - még a mai napig sem ért véget!

1917 októberi "patkányforradalmat" követöen megkezdödtek az 1789-es "francia forradalom" során kipróbált, elkezdett likvidálások, a másként gondolkodók, a kommunista "ideológia" ellen megnyilatkozók, a "parancsuralmi" és beszolgáltatási "rend" ellenzöinek leírhatatlan könyörtelenséggel és szadizmussal végrehajtott kiírtása. A "burzsujoknak, kulákoknak" kikiáltott kirekesztés és gyülöletpropaganda azonnal normális ellenreakciókat vont maga után a késön ugyan, de felébredt parasztság és munkásság körében. A júdeó-bolsevik terror vadállatként vetette rá magát az orosz és ukrán népre. Az elsö haláltáborokat 1918-ban nyitották meg Lenin "elvtárs" utasítására, távol a sürün lakott helyektöl, ahová ember még rossz álmában sem téved: Szibériában, az örök hó és fagy birodalmában. Elöször csak a fegyverrel szembeszállókat likvidálták, majd jöttek a burzsujok, gazdagok, parasztok, az orosz, cári nemesség legjobbjai, akiknek világszerte kiépített kapcsolatai voltak nagyüzemekkel. Aztán a hivatalnokok, akiket a "szocialista rend ellenségeinek, népárulóknak és az imperialisták kémjeinek" bélyegeztek. Legtöbbjüket kivégezték, vagy halálra kínozták a szovjet júdeó-"demokrácia" pribékjei. Azok sem jártak jobban, akik "megmenekültek" és élve rabszolgaként dolgoztak a fagyhalállal viaskodva. Szolzsenyicin a "Gulág" címü vastag könyében írja, hogy a "legszörnyübb egy internált politikai fogoly részére nem a jelen, hanem a jövö volt..." A kilátástalanság, a reménytvesztettség.

A szibériai gulág-rendszer mintegy 4277 (négyezer-kettöszáz-hetvenhét!) egymástól függetlenül "üzemelö" megsemmisítötábort foglalt magában. Az NKVD által fenntartott szögesdrót-"demokrácia" Kaganovics (eredeti nevén: Lasar Mojszejevics) egy zsidó gnóm "ötlete" volt, aki 1991-ben adta vissza "lelkét" atyjának, a sátánnak. Jellemzö a zsidóság pökhendiségére, hogy Kaganovics rabbijuk haláláról az angliai Jewish Chronicle is megemlékezik 1991. augusztus 2-i számában, kiemelve, hogy "egyetlen egy zsidó sem felelös a történelemben annyi gyilkosságért, mint Kaganovics". Ha ezt a Zsidó Krónika állítja, nincs okunk kételkedni benne! 33 évi uralkodása alatt (1924-1957) a kollektivizálás és kommunizmus iránti megszállottsága még saját családját sem kimélte: 3 (!) fiútestvérét azzal vádolta, hogy Sztálin meggyilkolására szövetkeztek. A család kérte Kaganovicsot, hogy engedje szabadon ártatlan testvéreit, mire a csavarodott tömeggyilkos igy reagált: "Nekem csak egy testvérem van és az - Sztálin!" 1941-ben feleségének testvérét, aki a szovjet légügyi miniszter volt, azzal vádolta, hogy: "Hitler kémje, akit azzal bíztak meg, hogy puccsot hajtson végre a szovjet rend ellen és a fasisztákat ültesse hatalomra!" Ez az abszurd - és egyben utolsó - kivégzési kisérlet volt Kaganovics karrierjének vége. Még Sztálin sem fogadta el, hogy Hitler egy zsidót akar az orosz bábkormány élére, fasisztaként ültetni.

A kaganovicsok kommunista terrorja pedig fokozódott, javarészben annak "köszönhetöen", hogy Lenin 1918-ban egy "gyülölet-ellenes törvényt" hozatott, amely 'halálbüntetéssel sújtotta az anti-szemitizmust és a zsidó személyek elleni szóbeli, ill. fizikai tettlegességet' (Mit is mond a talmud? Ha egy gój egy zsidót megbánt,vagy megüt, az annyi, mintha az "Istent ütné meg"). Ennek a lenini "ötletnek" köszönhetöen milliókat vertek ki éjjel az ágyukból és szállítottak el ismeretlen helyre. Ha a hozzátartozók keresni, érdeklödni mertek eltünt családtagjuk, barátjuk után, öket is eltüntették "fasisztákkal, imperialista kémekkel való együttmüködésért". A kommunizmus végleges áldozatainak számát, éppen a titkolódzás, félreinformálás miatt nem lehet egy számban meghatározni, legfeljebb felbecsülni. Az 1917-töl müködött, megbukott, vagy a mai napig is müködö, de lassan felmorzsolódó gulág-rendszerekben (Kína, Észak-Korea, Észak-Vietnám, Kuba) a kommunizmus áldozatainak száma meghaladja a 150-160 milliót.

22 millió ukrán, 65-70 millió orosz, 40 millió kínai, 1 millió vietnámi, 3 millió kambodzsai, 1,5 millió magyar, 2 millió német, 2,4 millió lengyel, szlovák, cseh és 2,5 millió dél-amerikai "köszönheti" életének elvesztését a mózesi júdaizmusnak. Sokakban kétség van afelöl, hogy a kommunizmus zsidó eredetü. "Mindenfajta ember harcolt a kommunisták oldalán!" - tartják. Ez igy igaz. De egyetlen ideológia, vagy politikai, forradalmi mozgalom sem tudott magamögött annyi zsidó vezért és "ideológust", mint a bolsevizmus. Maga a "Töke" írója Levy Mordechai (Karl Marx) egy talmudista rabbi fia volt. Irv Weitzman, egy new yorki zsidó rabbi 1942-ben igy nyilatkozott: "Some people call it Communism - I call it Judaism!" (Néhányan kommunizmusnak hívják - én úgy hívom: júdaizmus!)

Magyarországon a bolsevizmus iszonyatos ördöngösséggel és aljassággal aratott: az 1918-as I. világháborús veszteség által elöidézett sokkhatást kihasználva Kohn Béla és társai a 90 napos terroruralmuk alatt a csak a zsidó agyakban elöforduló vérszomjjal támadt rá a legyengült nemzetre: a halálvonattal utazgató, részegen a vonatsínek melletti házakra lövöldözgetö kommunista suhancok százszámra gyilkoltak le magyarokat, minden különösebb ok nélkül. Fiala Ferenc: IGY DOLGOZTAK címü könyvében szívet szorongatóan írja le ezeknek az emberi külsöbe bújtatott zsidó fenevadaknak a gyilkosságait. A 'lenin-fiúknak' kedvenc szórakozása volt, hogy egy kisvárosba, faluba érve azonnal a 'burzsujokat' állították elö. Kik voltak ezek? A szolgabíró, polgármester, csendörség, katonaság vezetöi, nemesek, sok esetben egyszerü, dolgos parasztok. Az áldozatokat kihajtották a vasútállomásra ahol gúnyolódó, magyar-gyalázó obszcénitások közepette megásatták velük a saját sírjaikat, majd lábon és kezen lötték öket, belökték a sírokba és élve eltemették öket...

Magyarországot a zsidó bolsevista terror alig fél évvel a sikertelen és megbuktatott 1918. novemberi németországi marxista puccs után érte el. A német haderö a legyengült ország ellenére is hazafiasan gondolkodott és elejét vette a kommunista próbálkozásnak. Magyarországon ez csak "külsö" (román, cseh és francia, angol, amerikai) segítséggel sikerült csak leverni. A megszálló román és cseh martalócok fosztogattak, raboltak és az elüzött zsidó keretlegényekkel egyszinten álló nívón viselkedtek. Az amerikai Tom Width örnagy könyvében ("One Step From Hell") írja, hogy a "magyarok részéröl semmilyen ellenállás nem mutatkozott a fosztogatások megszüntetésére. Egységem egy ízben szuronnyal és puskával kényszerített egy kisebb román csoportot a budapesti (Nemzeti) Múzeumból kirámolt kincsek visszavitelére."

1944. október 15-én a Horthy "admirális" által rádóbeszédben kijelentett szembefordulásra való felhívás a szövetséges és testvéri német csapatok ellen felháborodást keltett a honvédség és az állampolgárok soraiban, de egyben új lendületet adott a kommunista-ellenes mozgalomnak, nemcsak a Szálasi Ferenc vezette nemzetiszocialistáknak, hungaristáknak, de az egész magyar társadalomnak, aki szívén viselte a Magyar Haza és egész Európa keresztényi civilizációjának sorsát. A Magyar Honvédség nemcsak, hogy nem tette le a fegyvert és nem fordult szembe egyetlen jótevöjével, a Hitler Adolf által meghirdetett forradalomnak, hanem új vezetöje Szálasi Ferenc nemzetvezetö irányítása alatt folytatta a harcot a sztálini hordák ellen.

A Nyilaskeresztes Párt, Hungarista Mozgalom új székháza az Andrássy út 60 alatti egykori biztosítási ügynökség lett. A hatalomátvétel idején, október idusán az ország keleti fele már a szovjet 'barisnya-vadászok' csizmái alatt senyvedett. Folytak az öldöklések, nemi eröszakok, az emberek menekültek az ország déli ill. nyugati része felé. Ebben az idöben a "nyilasoknak" sem energiájuk, sem anyagi lehetöségeik, de emberük sem volt arra, hogy "kínzókamrákat, veröcellákat" építsenek az épület alá. Alig 4 hónappal késöbb, a Várban elesett a budapesti védösereg, a német és a magyar Waffen-SS legjobbjai. A 75.000 védöböl 68.000 esett el a helyszínen,. vagy lett felkoncolva a szovjet "felszabadítók" által.

Gyakorlatilag, 1945. február 11. után a Csengery utca sarkán álló épület megszünt a "nyilas székház" lenni. Az iratokat megsemmisítették, ill. Ausztria felé menekítették. Április 4-re befejezödött Magyarország megszállása és öskori sötétség, törvénytelenség és rémuralom borult Szent István és Mária országára...

A kommunista szuronyok "védelme" alatt megtartott színház ("választások"), természetesen a kommunista csürhe "gyözelmét" jelentette. A szovjet gulágrendszer véglegesen berendezkedett magyarországi gyarmatára. A belügyi tisztogatásokat a Moszkvában "képzett" komisszárjaira és hithü bolsevikjaira bízta. Ezek nem is adtak okot csalódásra! Az 1947-es "beköltözésüket" követöen Rothenfeld Matyó (Rákosi) és színtiszta zsidókból álló "kabinetje" Eisenberger "Auspitz" Benöt (Péter Gábor) bízta meg a helyzet rendezésével. Benöke az Andrássy út 60. alatti épület alá szigorúan megbízható elvtársakkal egy kazamatta-rendszert épített; professzionális kínzó- és vallatóeszközökkel, az inkvizíciót meghazudtoló alapossággal és aprólékossággal. A cellák különlegesen vastag betonból és zajszigetelö anyaggal voltak bélelve, hogy a szerencsétlen áldozatok halálüvöltései, sírásai ne hallatszodjanak ki.

Aztán megérkeztek sorra a "vendégek". Eisenberger Benöke gondoskodott róla, hogy ez a közép-európai Purim-ünnep is folyamatosan haladjon a kijelölt mózesi útján: a beérkezett vádlottakat lefüggönyözött kocsikban hozták be az épületbe (a kocsibejáró a Csengery utcai oldalon volt), ahonnan a vádlott - legalábbis élve - soha többet nem jött ki.

A legmegrázóbb ténye a magyarországi zsidó-bolsevik terrornak, hogy Eisenberger elvtárs tervei alapján a kínzókamrákhoz egy hatalmas húsdaráló berendezés is tartozott. Az agyonvert, megkínzott, vagy lelött magyar embereket ebbe a hatalmas tölcsérbe lökték bele, ami ledarálta a halottat, vagy eszméletlen embert és a húscafatokat a Dunába engedték a szennyvízlevezetö rendszeren keresztül...

Jellemzö a magyarországi terror és inkvizíciós állapotokra, hogy az 1956-os októberi forradalom kirobbanásakor, még a zsidó származású szovjet belügyminiszter, Berija is így nyilatkozott: "Rákosi egy zsidó királyságot akart Magyarországon létrehozni...!"

A "Terror Házának" léte pozitív jelenség. A tény, hogy a "nyilasok és a nácik" nem üzemeltettek semmilyen kínzó- vagy veröcellát, történelmi tény. Az is az, hogy egy, a kommunizmus iszonyatos barbarizmusát bemutató múzeum nem nyílhat meg egy elözöleg nemzetiszocialista múlttal bíró országban, egy olyan aktus, amely a zsidóság félelmét mutatja a vádló tekintetektöl. Azoktól a vádló tekintetektöl, amelyek tisztán és egyértelmüen feltehetnék a kérdést a magyarországi zsidóság képviselöinek: MIÉRT KELLETT MEGGYILKOLNOTOK MASFÉL MILLIÓ TESTVÉRÜNKET??

SOHA NE FELEDD ÉS SOHA NE BOCSÁJTSD MEG A BOLSEVIZMUS RÉMTETTEIT!

KITARTÁS! HEIL HITLER!

NSDAP/AO - Box 6414 - Lincoln NE 68506 - USA http://www.nazi-lauck-nsdapao.com

NSDAP/AO Home Page